Chicago-Joliet-Wilmington-Normal-Bloomington-Funks Grove-Broadwell-
Springfield-Litchfield-Mt Olive-St Louis
Chicago
Chicagoba most az Aeroviva-nál 65000 Ft-ért el lehet jutni, British Airways-el! Megdöbbentően olcsó.
Itt kezdődik a Mother Road nyugat felé, a Jackson Blvd.-on (1933-ban tették át a kiindulási pontot ide), a Michigan Avenue-n. Az alábbi kép az Adams Streetnél készült, de a Route 66 sohasem indult innen. Chicago térkép itt.
Szállás szempontjából érdemes itt böngészni, de a legolcsóbb szállás olyan 30 dollár/éjszaka/fő körül van. Ez még nem olyan vészes... Erre jön még a kaja, belépők, stb. Majd idővel szerintem készítek egy viszonylagosan részletes költségvetést, és felrakom majd valahogy.
Azt gondolom, hogy talán érdemes kint motort bérelni, és nem elcipeltetni egy sajátot, keresztül az óceánon. Lehet, hogy majd ennek az árát is megérdeklődöm, de most egyelőre abbol indulok ki, mintha Chicagoban bérelnék egyet, és Los Angelesben leadnám, X héttel később.
Az Eaglerider-nél egy 883-as Sportster 455 dollár egy hétre. Erre persze rájön még a biztosítási díj, a deposit, és gondolom egyéb "szépségdíj"-hoz hasonló költségek :-).
Az Admo-Tours-nál is ezek a költségek.
Az interneten rengetegen hírdetnek motor kölcsönzést, majd végig böngészem, és kiválasztom a legjobbat.
A benzin az USA-ban jelenleg állítólag 0.61 dollár/liter, vagyis kábé 120 forint. A Sportsternek 12.5 literes tankja van, és 5 - de vegyük az extrém 6 litert - fogyaszt 100 km-en. Az, ha jólszámolom, 3540 kilométeren kb. 220 liter, vagyis 25500 Ft. Ez nem is olyan nagyon megterhelő... Az viszont lehet, hon nem ártana, ha az útra magammal vinnék néhány gallon benzint, mert a 12,5 literes tankkal lehet, hogy nem bírná ki két távoli benzinkút között. De majd ezt is kiszámolom. :-)
Én Chicagoban nem szeretnék túl sok időt tölteni, de azért egy-két dolgot szeretnék megnézni:
A Route 66 kezdő- (lásd fent) és végálommás tábláját:
... a Sears Tower-t...
... a Lake Michigan-t...
... és még sétálnék, kávéznék, esténként pedig bárokban csücsülnék, és bluest hallgatnék a Buddy Guy's Legend-ben.
Joliet
(Chicago-Joliet: 74 km)
Joliet korábban önálló város volt, most tulajdonképpen beleolvadt Chicagoba.
Wilmington
(Joliet-Wilmington: 27 km)
Itt csak a Launching Pad étterem miatt állnék meg, mert előtte áll Gemini Giant:
Normal
(Wilmington-Normal: 125 km)
Bloomington
(Normal-Bloomington: 3,5 km)
Normal-t és Bloomington-t mondják Illinois szívének.
Lehet, hogy érdemes Bloomingtonban aludni, bár attól függ, mennyi idő alatt teszem meg a Chicago-Bloomberg közötti kb. 230 km-t. Ha sok helyen megállok útközben, akkor nagyjából sötétedésre érek Bloomingtonba.
Ilyen hely például Odell (78 km-re Bloomington előtt), ahol ez az 1932-ben épült, nem működő benzinkút (Standard Oil Station) áll. Nem lenne hihetetlen leparkolni a motorral, és a fehér padon csücsülve elszívni egy cigit?
Bloomingtonban sok szállás lehetőség van, különböző árakon.
Funks Grove (Bloomington-Funks Grove: 21 km)
Funks Grove egy kicsi szellemváros a 66-os út mentén, és én imádom az amerika szellemvárosokat. Korábban juharszirupot készítettek itt, mára kiahalt.
General store:
Train depot:
Broadwell
(Funks Grove-Broadwell: 52 km)
Broadwellben érdemes megállni, és megnézni az 1932-bén épült Pig Hip éttermet, ami sajnos 1991-ben bezárt, és az épület most múzeumként éli tovább az életét.
Springfield
(Broadwell-Springfield: 42 km)
Ez a Springfield nem azonos azzal a Springfielddel, ahol az Indian motorbicikliket gyártották (Massachusetts).
Ez Illinois fővárosa, itt praktizált Lincoln, mielőtt amerikai elnök lett, és szeptemberben itt tartják az International Route 66 Mother Road Festivalt.
Vannak itt Lincoln múzeumok, de ami engem érdekel, az a Shea's Gas Station Museum...
... és az Oliver Parks Telephone Museum.
Azt hiszem Springfieldben tölteném az estét, és talán a másnapit is, mert napközben kigurulnék a Lake Springfield-hez. A legközelebbi szálláshely valószínűleg St Louis lenne (156 km), de útközben rengeteg a látnivaló.
Litchfield
(Springfield-Litchfield: 73 km)
Ha nem indulnék túl korán Springfirldből, akkor pont ebédre érkeznék Litchfieldbe. Vagy ha elég korán indulnék, akkor egy reggelire. Azért fontos valamilyen kajára időzíteni az érkezést, mert Litchfieldben van az 1924 óta működő Ariston Café, amely állítólag a 66-os út legfinomabb ételeit kínálja...
Mt Olive
(Litchfield-Mt Olive: 19 km)
Mount Olive-ben van az út egyik légrégebben működő benzinkútja, az 1926-ban nyitott Roussell Soulby's Shell Station.
Hamel
(Mt Olive-Hamel: 26 km)
Hamelben a Szent Pál kolostorért állnék meg, aztán tovább robognék Mitchell-be.
Mitchell
(Hamel-Mitchell: 17 km)
Mitchell tulajdonképpen tele van érdekesebbnél-érdekesebb helyekkel.
Itt van például az egykori Bel Air Drive-in mozi állványa...
... az, 1924-ben nyitott, és ma is működő Luna Café...
... és a közelben álló Old Chain of Rock Bridge.
A hidat a hatvanas évek óta már csak a gyalogosok és a biciklisták használhatják. A másfél km hosszú híd átível a Mississippin, és egy 22 fokos görbület miatt tiltották le róla a motorral működő járműveket.
